BABETT
- héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi.


BARBARA
- görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.


BÁRSONYKA
- magyar eredetű; jelentése: bársony


BEA
- a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.


BEÁTA
- latin eredetű; jelentése: boldog.


BEATRIX
- latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó


BEGÓNIA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.


BÉKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.


BELINDA
- germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).


BELLA
- olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.



BENÁTA
- a Benedikta név becézőjéből.


BENEDETTA
- a Benedikta olasz eredetű változata.


BENEDIKTA
- latin eredetű; jelentése: áldott.


BENIGNA
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.


BENJAMINA
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.


BERENIKÉ
- görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.


BERILL
- óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.


BERNADETT
- germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.


BERNARDA
- germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.


BERTA
- német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.



BERTOLDA
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.


BETTA
- a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.


BETTINA
- a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.


BIANKA
- a Blanka név olasz formájából.


BIBIÁNA
- a Viviána név alakváltozata.


BÍBORKA
- magyar eredetű; jelentése: bíbor


BLANDINA
- latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.


BLANKA
- középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.


BOGÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.


BOGÁTA
- szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag.



BOGLÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.


BOLDA
- magyar eredetű; jelentése: boldog.


BONAVENTÚRA
- latin eredetű; jelentése: jó jövendő.


BORBÁLA
- a Barbara magyaros módosulata.


BORISKA
- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.


BORÓKA
- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.


BORSIKA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.


BRIGITTA
- óír eredetű; jelentése: erős, erényes.