E-É
2008.12.07. 13:48
ÉDA
- germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.
EDDA
- az Éda név alakváltozata.
EDINA
1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való;
2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda;
3. - az Éda név továbbképzése;
4. - az Edna név módosulata.
EDIT
- germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.
EDNA
- ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ÉDUA
- kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.
EDVARDA
- germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.
EDVINA
- germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.
EGBERTA
- germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.
ELEKTRA
- görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.
ELEONÓRA
- arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.
ÉLETKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
ELIÁNA
- francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.
ELINA
- a Heléna spanyol-olasz formájából.
ELIZ
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
ELIZA
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
ELLA
1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.
ELLINA
- szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.
ELMA
- az Alma név alakváltozata.
ELMIRA
- spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.
ELVIRA
1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. - az Elmira alakváltozata.
ELZA
- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.
EMANUÉLA
- héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.
EMERENCIA
- latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.
EMERITA
- latin eredetű; jelentése: érdemes.
EMESE
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.
EMÍLIA
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
EMILIÁNA
- latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.
EMMA
- a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.
EMŐKE
- magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.
ENCIÁNA
- latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.
ENID
- kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.
ENIKŐ
- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, sz*rvastehén.
ENNA
- fríz eredetű; jelentése: kard.
EPERKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
ERIKA
- germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
ERINA
- az Irén szláv alakváltozata.
ERMELINDA
- germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.
ERNA
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.
ERNELLA
- az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.
ERNESZTA
- német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.
ERNESZTINA
- német eredetű; jelentése: komoly, határozott.
ERVINA
- germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.
ERZSÉBET
- héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.
ESTILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása.
ESZMERALDA
- szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.
ESZTELLA
- a Stella spanyol változata.
ESZTER
1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz;
2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány
ETA
- az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.
ETEL
1. - az Etelka önállósult becézője;
2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású.
ETELKA
- Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.
EUDOXIA
- görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.
EUFÉMIA
- görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.
EUFROZINA
- görög-latin eredetű; jelentése: vidám.
EUGÉNIA
- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
EULÁLIA
- görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.
ÉVA
- héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.
EVELIN
1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;
2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.
EVELINA
- az Éva továbbképzett származéka.
EVETKE
- magyar eredetű; jelentése: mókus.
|