KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.


KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.


KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad.


KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.


KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.


KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz.


KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.


KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője.


KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.


KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.


KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.


KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.


KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony.


KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.


KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.


KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.


KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.


KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.


KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.


KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.


KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.


KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.


KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.


KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja.


KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.


KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.


KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés.


KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.


KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.


KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.


KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.


KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás.


KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.


KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.


KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske.


KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.


KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata.


KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.


KIRILL
- a Cirill görögös változata.


KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.


KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség.


KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.


KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.


KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló


KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb.


KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.


KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács.


KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.


KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).


KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.


KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.


KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.


KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; sz*rv.


KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló.


KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos.


KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.


KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.


KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.


KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.


KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.


KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből.


KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű.


KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.