OBERON
- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.


ODILÓ
- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.


ODISSZEUSZ
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.


ODÓ
- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.


OGUZ
- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.


OKTÁVIÁN
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).


OLAF
- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.


OLIVÉR
- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.


OMÁR
- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.


OMPOLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.


OND
- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.


ORBÁN
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.


ORBÓ
1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka.
2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.


ORESZTÉSZ
- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.


ORFEUSZ
- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.


ORION
- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.


ORMOS
- magyar eredetű; jelentése: orom.


OSZKÁR
1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;
2. - ír-kelta eredetű; jelentése: sz*rvast kedvelő.


OSZLÁR
- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.


OSSZIÁN
- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).


OSZVALD
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.


OTMÁR
- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.


OTTÓ
- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.


OTTOKÁR
- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.


OVÍDIUSZ
- latin eredetű; jelentése: juh.


OZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.


OZSVÁT
- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.


ÖDÖN
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.


ÖRKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.


ÖRS
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.


ÖZSÉB
- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.